Erős vár a mi Istenük!

Diósgyőr-vasgyár neve a vasiparban a 19. század kilencvenes éveitől kezdve nemcsak hazánkban, hanem egész Európában ismertté, sőt fogalommá vált. A gyár eredete azokra a kisebb vasgyárakra vezethető vissza, amelyeket Fazola Henrik 1765-ben a közeli érclelőhelyek kiaknázása céljából a Garadna és Szinva völgyében létesített. A vasércek csekély vastartalma, a gyártási mód elavultsága miatt a vaskohók forgalma lehanyatlott, mire 1868-ban az akkori nagyarányú vasútépítések miatt nagy állami vasgyár létesítése vált szükségessé. Ezt az új gyárat Diósgyőr és Miskolc között, a Szinva-patak völgyében fekvő kincstári birtokon építették fel. A gyár fejlődése magával hozta, hogy a szükségleteknek megfelelően középületek is épüljenek, melyek sorát a templomok egészítették ki. A mai Vasgyár területén három templomépület áll. Először a római katolikus épült fel, melyet 1908. október 11-én szenteltek fel, majd a református (1928) és végül az evangélikus (1938) készült el.

A vasgyári kolónia evangélikus hívei kezdetben hitük gyakorlását Miskolcon a belvárosi templomban, később az 1886-ban megalakult diósgyőri evangélikus egyházban gyakorolták. Templom híján a vasgyári iskola adott helyet az istentiszteleteknek, melyeket eleinte a diósgyőri lelkész tartott, majd 1922-től az egyházi főhatóságok engedélyezték önálló hitoktató lelkész választását a vasgyári evangélikusok részére is. Ezt követően a hívek a Vasgyárban járhattak istentiszteletre és önálló lelkészük is lett. 1910-ben alakult meg a gyártelepen az Evangélikus Nőegylet, mely fő céljául a templom építését tűzte ki. Ennek érdekében nagyszabású rendezvényeket tartottak: hangversenyeket, színielőadásokat, teaesteket. Hosszú évek áldozatos munkája nyomán végül jelentős összeget sikerült megtakarítani, melyből már el lehetett kezdeni az építkezést.

A templom helyét a Lónyai utca 8. szám alatti építési telken jelölték ki. Az egyházközség templomépítő bizottságot hozott létre, amely pályázat útján választotta ki a felépítendő templom tervét. Erre öt országos hírű építészt kértek fel, s közülük egyhangúlag Sándy Gyula műegyetemi tanár gyönyörű, reneszánsz stílusban készült templomtervét fogadták el. A szükséges pénz összegyűjtése és a tervek elkészülte után 1935-ben elkezdődhetett a templom építése. A kivitelezési munkákat Andrássy István építészmérnök, a gyülekezet gondnokának fia végezte. A templom alapkőletételére 1935. november 10-én került sor, majd három évig tartó építési munka után végre elkészült a Diósgyőr-vasgyári hívek hajléka.

A templom egészen egyedülálló megoldással készült, megtervezésében a központi elrendezés érvényesült. A vörös téglaépület rövidszárú görög kereszt alaprajzon emelkedik, középtere négyzetes és ez a középtér mint egy torony magasodik föl (külön tornya nincs, ez egyúttal a torony céljait is szolgálja). Ez az egész templomon uralkodó épületrész a felvidéki várkastélyok pártázatos bástyatornyait idézi; Sándy a Diósgyőri vár saroktornyai nyomán alakította ki. Van is a templom összhatásában valami erődszerű. Igazi „erős vár”! A pártás bástyához járulnak négyoldalt a hajók alacsonyabb fedélszékei. A főhajóhoz északon félkör alakú szentély csatlakozik. Különleges a mennyezete: félkörívű a hajókban, a középtér fölött lecsapott oldalú héj-gömb boltozattal. A belső tér a félköríves ablakokon és a mennyezet közepén lévő Luther-rózsán keresztül kapja a világítást. Előnyösen üt el a vörös téglafaltól a kaput körülvevő falazás és a szerencsi mészkőtufa alapzat természetes fehérje. Az alagsorban gyülekezeti terem található.

A felső bejárat alatt a színpadi raktár húzódik, tőle északra a színpad, s ettől jobbra és balra öltözők. A nagy előadó tere spalettával keleti és nyugati irányban kibővíthető. A bejárat az oldalsó szószéki és karzati csigalépcsőn és a szentély alatt hátul található. A templom oltárát is Sándy Gyula tervezte, az oltárképet Filadelfi János készítette 1929-ben és a gyülekezetnek ajándékozta. A templomnak eredetileg két harangja volt: az egyik az 1000 kg-os ‘Békesség’, a másik a 600 kg-os ‘Szeretet’ volt. (A Békességet 1944-ben feldarabolva hadicélokra elvitték). Orgonája 1864-ben készült és eredetileg a vasgyári zenekaré volt, ami a vasgyári leányiskola bejárata fölötti emeleti helyiségben volt. Az orgonát 1000 aranypengőért megvette a gyülekezet, majd Rieger Ottó a kornak megfelelően korszerűsítette, így 1938 augusztusában már működött.

A templom belső tere 1981-ben színes díszítéssel gazdagított világos színű átfestést kapott, ennek következtében a belső tér esztétikailag szebbé és világosabbá vált, bár a falakon lévő igéket lefestették. A szentély előtti félköríven a falra egyházi jelképeket festettek. Legalul mindkét oldalon egy-egy Luther-rózsa található. A két Luther-rózsa felett szintén kétoldalt egy α és egy Ω betű következik. (Az alfa és az omega a görög ábécé első és utolsó betűje). Ezután már nem párban haladnak a jelképek. Balról jobbra indulva a következő jelkép egy kehely. Az utolsó vacsora kelyhére utaló misekehely a Megváltó szimbóluma. Ezután egy Krisztus-monogram, majd a Szentlelket ábrázoló galamb ábrája következik. Végül az IHS, Jézus nevének monogramja és egy horgony képe zárja a jelképek sorát. A szentély két oldalán két szép, színes, ólomüveg ablak engedi be a természetes nappali fényt. A baloldali a háború idején megsérült, ezért egy részét fehér üveggel pótolták. A két ablakba egy-egy bibliai idézetet véstek. A baloldalon ez áll:

“ Légy hű mind halálig, és neked adom az élet koronáját.
Jelenések 2, 10 ”

A jobboldalon pedig ez:

“ Nem halok meg, hanem élek és hirdetem az úrnak cselekedeteit.
118. zsoltár 17
Nagy Jenő Károly mérnök adománya ”

A templom már 1937-ben állt, felszentelésére azonban csak 1938. október 10-én került sor. Az elkészült új templomban így megindulhatott a zavartalan lelkészi szolgálat. A fiatalon elhunyt első lelkészt, Topscher Zoltánt dr. Vető Lajos szolnoki lelkész követte. Utána Balikó Zoltán, Pásztor Pál, Veczán Pál lelkészek szolgáltak, majd 2005-től Molnár József evangélikus lelkész állt a diósgyőri és a vasgyári evangélikusok élére. A templom kántori szolgálatát 55 éven át Filadelfi Béla végezte. 1990 májusában bensőséges hangversenyt rendeztek tiszteletére, ahol 80. születésnapja és kántori szolgálatának jubileuma alkalmából köszöntötték. A kántori teendőket utána Cserfalviné Ferenczi Katalin vette át, s a mai napig ő látja el ezt a szolgálatot. 1988-ban, a templom fennállásának 50. évfordulóján ünnepélyes megemlékezést tartottak. A megemlékezésen részt vett dr. Nagy Gyula püspök, dr. Vető Lajos ny. püspök, Kürti László református és dr. Kovács Endre római katolikus püspökök. A sok vendég között ott volt Balikó Zoltán, a gyülekezet volt lelkésze és Andrássy István, a templom építője is.

A tervek szerint a gyülekezet 2007-ben a templom alsó részét, az ún. altemplomot készül rendbe hozatni. Az eredeti építészeti megoldás így átalakul egy kissé, de az új tér méltóképpen fogadja majd a mostani és a jövendő nemzedékek hívő tagjait, hisz az ”Erős vár”-nak be kell töltenie feladatát még sokszor 70 évig!